Beavis & Butt-head

Vannak nehezen emulálható platformok, és velük nehezen emulálható játékok, számos okból: abnormálisan erős hardverigény (Killer Instinct, Star Wars Trilogy), lehetetlen grafikai megoldások (Time Traveler,Holosseum), embertelenül bonyolult titkosítás (Gaelco, CAPCOM CP1-2), aztán vannak a felibe-harmadába hagyott prototípusok (NEO-GEO játékok hegyei), és van a Beavis & Butt-head.


Mert ugye a többin még csak-csak túllendül az ember, a Killer Instinct alá betol egy i3-at, a Holosseum olyan mint a zsiráf, hogy szép, szép, de otthonra nem kéne, a World Rally-hoz csak kijött X év alatt használható emuláció, nem ült érte tűkön az ember, egy Garou 2-t vagy más koreai csihipuhi n+1edik részét meg igazából három alatti darabszámú ember bánja.

A Beavis & Butt-head viszont eleve egy agyament platformon jött ki, ARM CPU, de egyedi koprocesszor, beállva a platform mögé mindenki, aki CD-ben számított (Panasonic, Sanyo, Goldstar), így aztán maga a program ROM-ból, a grafikai elemek, zene, hangok pedig CD-ről töltődnek, viszont maga a lemez érdekes módon semmilyen formában sincs ellátva szoftvervédelemmel. És mégsem emulálható normálisan, a mai napig. Az okok százfélék lehetnek: 96'ban, amikor az eredeti 12 darab B&B kabinet elkészült, már gőzerővel jött volna a PowerPC alapú 3DO M2, a komplett iparág épp hogy túlvolt a sokadik válságon, a Nintendo, a Sega és a Sony az otthoni videojátékpiacon már buzgón gyilkolta egymást. Közben a PC-kben másfél évente duplázódott a processzorteljesítmény, és vele a RAM, a háttértár, ezzel együtt pedig a szoftverek igényei is, pár év alatt vektoros vagy épp 320x240es raszteres krikszkrakszokból kinőttek komplett CD-ket elfoglaló, színes, szagos motion capture-ös csodák hifi hangminőséggel, több órányi digitalizált beszéddel, és nem mellesleg 50-100 órás játéktartalmakkal.

Egyszóval, nem voltak egyszerű évek. A Beavis & Butt-head-et így szépen,csöndben a lassan saját súlya alatt összerogyó Atari jól elkaszálta. A bukott projektek sorsa pedig akkoriban a szeméttelep lett, esetleg valamelyik dolgozó hazahurcolta, szerencsés esetben pedig valami kiárusításon valaki elvitte aprópénzért, mint pl a teljesen komplett, de Gauntlet-demo kabinetnek használt 00001-es példányt egy fickó 50 dollárért vette meg.

Összehasonlításképp, legutoljára egy hiányos, működésképtelen roncsért ölték egymást az ebay-en, pedig 5 ezer dollár volt a nyitólicit.

Mindenesetre, bár mind a 12-ről nem tudni, azért a Galopping Ghost Arcade-os fiúk nem kevés nehézség árán csak összelapátolták a magukét, igaz, Chicago-ig kell mennie annak, aki ki akarja próbálni. Maga a program amúgy so-so működik, néha elkér egy resetet, a tervezett 6 pályából, amely inkább amolyan minijáték, 4 működik, köztük van szerencsére a felejthetetlen díványpeca, de igazából valljuk be, anno az MTV-n sem az irodalmi értékét vagy a népnevelő célját emeltük volna ki, hanem a kretén röhögést és mostanra már kikopott egysorosokat. ROM-dumpról is lehet tudni, két különféle verzióban, de amíg nincs normálisan működő 3DO emulátor, addig felesleges koptatni az internetet érte. Ha pedig valaki már végképp kifogyott abból a párszáz tökéletesen működő, emulálható játékból, és azoknak párezerrel tehető ilyen-olyan piacos verziójából, klónjából és bootlegjéből, annak még mindig ott van a jó öreg MS-DOS, és vele hasonló korú és játékélményű programok hegyei.

Beavis & Butt-head

Fejlesztő: Atari
Kiadás éve: nem adták ki, 1996-ra volt tervezve.
Típus: minigame
CPU: 3DO ARM60 12.5MHz
Felbontás: 320x240, 4096 szín

 

 

 

2017. április 28

© retrogamer.hu 2022. All rights reserved. Powered by automataberles.hu


TotalStudio