Star Wars Trilogy Arcade

Említettük az elején a retrót, mint időben nem mindig könnyen elhelyezhető fogalmat. Ilyen a Star Wars Trilogy is, ami 98'ban került a játéktermekbe, amikor már bőven dübörgött az otthoni játékkonzol (és PC) piac, így sokan már nem találkoztak vele,így én sem.

Szoktam volt mondani, főleg mióta kinn van az Ébredő erő, hogy ha John Williams zenéjére egy klozetkefe repülne az űrben 2 órán át, azt is ugyanannyian néznék meg, és sosem voltam nagy véleménnyel igazából egyik SW játékkal kapcsolatban sem. És itt most nem a vektoros árkád kövületekre gondolok, vagy a botegyszerű Rebel Assault-ra, hanem úgy unblokk egyik se kötött le, annak ellenére, hogy ami könyv, film és képregény formában megjelent, azt vagy mind láttam, vagy meg is van.

Erre tessék, nemrég az Árkádián belefutottam egy Trilogy-ba. Rail shooter 98'-ban, amikor PC-n már nemhogy a korai, de már a második generációs 3D megoldások (Voodoo2, nVidia 128) dübörögtek, és olyan címek alá dolgoztak mint a Quake vagy a Carmageddon? Viccelnek ezek? Egy, azaz EGY darab tűzgomb, analóg joystick, ami igazából csak a célkeresztet mozgatja, az ember meg megy, amerre a sztori viszi? És mégis...Ettől komolyabb Star Wars feeling játékterembe nem is kell szerintem.

Ahogy a neve is mutatja, három fő részből áll össze a játék: az első rész rögtön a végén kezdődik: egy jó kis X-szárnyú csata a Yavin felett, ahol sorban szedhetjük le a Tie vadászokat, majd a Halálcsillag felszínén a maradékot és a turbólézer ütegeket, közben nem rest az öreg Vader sem a nyakunkra járni a spéci elfogójával. Az egész puffogtatás pont nem elég unalmas egészen a végjátékig, amikor el kell találnunk egy akkora kipufogóaknát, mint egy kőcséri patkány. A második epizódban élesebben elválik a két rész: az első felében hósiklónk lézereivel aprítjuk az AT-ST-ket, és lasszózzuk a nagyobb AT-AT-ket, míg a második részben gyalogszerrel próbálunk elérni a Millennium Falcon hangárjáig, miközben egy regiment rohamosztagos mellett egy pár wampa jégszörnyet is "hidegre tehetünk". Itt viszont egy hasonlóan nagy ugrás jön, míg az elején az egész Új remény marad ki, itt az egész Birodalom visszavág az elejét leszámítva: a boss fight-ban Boba Fett lövéseit kell kivédenünk, és akár nyerünk, akár veszítünk, jön a harmadik epizód: egy kis robogózás az Endor erdejeiben, majd kergetődzés a rohamosztagosokkal a fák között, és végül egy sub-boss fight egy AT-ST-vel.

A végjátékban a Millennium Falconnal kötelékben egyenesen a második Halálcsillag belsejébe repülünk, ahol a reaktort felrobbantva jöhet a bónusz végjáték: egy párban magával a Sötét Nagyúrral, ahol, hasonlóan Boba Fett-hez, mindegy, nyerünk egy vagy veszítünk, a játéknak ígyis, úgyis vége. Egy kellemes 25-30 perc alatt végigvihető akár elsőre is, az "otthoni örömszerzéssel" kapcsolatban gondot egyedül itt is az emuláció okoz: a 166MHz-es 603ev nem volt egy atomvillanás a maga idejében, de eltér annyira a PC alapú processzoroktól, hogy ne legyen neki elég bármi, ARM alapon meg el kell felejteni úgy, ahogy van.


Star Wars Trilogy Arcade


Fejlesztő: Sega
Kiadás éve: 1998
Típus: rail shooter
CPU: Sega Model3 (PowerPC 603 166MHz)
Felbontás:496x384

 

2017. január 15

© retrogamer.hu 2017. All rights reserved. Powered by automataberles.hu


TotalStudio