Legendás Gyártók: SNK Playmore Corporation

Kezdetben a Nintendo Famicom platformján, később teljesen saját NEO GEO platformon, amelyről leginkább híresek (és hírhedtek). A platform számos különböző verziót élt meg 1990-től egészen a 2001 október 22-éig, amikor anyagi okokból az egész SNK lehúzta a rolót. Az eredeti alapító Ekichi Kawasaki, már 2001 augusztusában megalapította viszont a Playmore-t, amely átvette az SNK összes szellemi tulajdonát majd 2003-ban nevet változtatott SNK Playmore-ra, végül  2016-ban a Playmore-t el is dobta. A saját platform mellett fejlesztettek egyéb konzolokra, PC-re, majd 2004 és 2015 között a pacsiszuró (a tradicionális pacsinkó és a félkarú rabló kombinációja) gépek gyártásával is komolyan foglalkoztak.

Az első NEO GEO platform két különálló, de egymással kompatibilis formában jelent meg: MVS (Multi Video System) néven árkád kabinetek formájában, AES (Advanced Entertainment System) néven pedig videojáték konzol formájában. A hardver a maga korában relatíve erős, 12 MHz-es Motorola 68000 processzor köré épült, amelyet részben a később felvásárolt ADK-val közösen fejlesztettek. Az MVS platform újítása két részből állt: egyrészt nem volt az egyes játékokhoz tematikus kabinet, a forma nagyrészt megegyezett bármelyik másik big box árkád kabinettel, jellemzően 19-25" monitorokkal.

Belül viszont, habár a vezetékköteg sima JAMMA szabvány csatlakozóval rendelkezett, egy olyan alaplap volt, rajta minden szükséges alkatrésszel, amely kettő-négy, vagy akár egyszerre hat ROM cartridge-et tudott fogadni, amelye között menüből lehetett váltani. Ezáltal maga az alaplap (a megfelelő vezetékezéssel, lévén a JAMMA eredetileg két, esetleg három gombot támogat játékosonként, a NEO-GEO viszont akár hatot is) akár bármilyen más JAMMA szabványú kabinetbe is átrakható volt.

Ezzel szemben az AES, amint nagyrészt egyszerűen csak NEO-GEO-nak hívtak, egy asztali konzol volt, amely ugyanazt a cartridge-et tudta fogadni, mint amit az árkád kabinet, de szabvány tévére lehetett kötni, és egy jókora, joystick-el felszerelt kontroller járt hozzá. Kezdetben az AES-t nem lehetett megvásárolni, csak bérelni, jellemzően hotelekben, éttermekben lehetett velük találkozni,és maga a gyártó volt a legjobban meglepődve, amikor felmerült az igény otthoni felhasználásra is, jóllehet a csak maga a konzol 650 dollárba került,míg az egyes cartridge-ek ára akár 300 dollárig is felment. A játékkal kapcsolatos beállításokat az MVS esetén maga az alaplap tárolta, ahol a legtöbb beállítás (credit, nehézségi fok, életek szám,rekordok) minden játéknak külön-külön tárolható volt, ám free play-re illetve a felnőtt tartalom engedélyezésére külön DIP kapcsolók szolgáltak. Az AES esetében ehhez külön memóriakártya kellett, de maguk a játékok egy az egyben megegyeztek az árkád változatokkal.

1994-ben vérfrissítésre volt szükség, különösen az AES vonalon. A cartridge-ok csillagászati árához képest egy CD-s játékot már 50 dollárért meg lehetett venni, ezen kívül a konzol akár audio CD-t is le tudott játszani, illetve a joystick-el felszerelt, jókora kontroller is filigránabb, a mostani kontrollerek hüvelykujjal irányítható megoldásához hasonlót kapott. Az olcsósításnak viszont ára is volt, a CD olvasó még az 1x sebességet (150Kb/sec) is alig érte el, ez pedig a gyakran 56Mbit-nyi programok betöltését irgalmatlanul lelassította, különösen a korábbi, villámgyors ROM cartridge-ekkel összemérve volt siralmas a teljesítmény, így az MVS platformon nem is erőltették ezt a megoldást, helyette kiböjtölték egészen 1997-ig, a Hyper Neo Geo 64 megjelenéséig.

A Hyper 64-et hatalmas várakozás előzte meg, ez által kívánt az SNK betörni az ötödik generációs, 3D-s videojáték konzolok világába, többek között Nintendo 64 és a Playstation mellé. A hardver alapja egy 100MHz-es NEC VR4300 64 bites processzor volt, amit 16MHz-es V53-as dedikált audioprocesszor támogatott külön 32 megabyte memóriával és CD hangminőséggel. Mindez azonban már kevés volt, addigra az amúgy is telített konzolpiacot letaposták a még fejlettebb, még szebb, még jobb PC-s játékok, sok más konzol mellett (3DO, Atari Jaguar) a Hyper 64 mint platform, összesen hét kiadott játékkal már 1999-ben megszűnt létezni.

Ezek után a cég tett egy utolsó kirándulást, ezúttal a hordozható játékkonzolok világába.1998-ban képesek voltak kijönni egy monokróm változattal, amit bölcsen csak japánban és hong kongban adtak ki, igaz, a Nintendo pont ekkora időzítette a színes Gameboyt, mert rájöttek hogy a kutyának nem kell már a monokróm kijelző. Mivel az eladási adatok a földet súrolták, lapot húztak a 19-re, és kijöttek, immáron a Pocket Colorral, ami viszont sikeresnek volt mondható az eladott 2 millió példányt nézve. Utolsó próbálkozásuk a 2012-es Neo Geo X volt, ami az árát és a később agyon moddolható mivoltát tekintve remek próbálkozás lett volna úgy 5 évvel korábban, lévén eddigre már taroltak a tabletek és az okostelefonok.

SNK
Teljes név: SNK Playmore Corporation
Eredeti név: Shin Nihon Kikaku Corporation
Alapítva: 1978, július 22.